Mielőtt olvasnád soraim, azt el kel mondanom hogy nincs családom, és gyerekem sem.Mint kívülálló szemlélem a világot, így a gyerekek és szülők viszonyát is. Nem hiszek abban hogy csak szülőként érthetjük meg a szülő-gyerek kapcsolatot, ezért veszem a bátorságot hogy leírjam a véleményem erről a dologról.

Hogyan kell egy gyerekkel bánni ? Sok szülőben előbb vagy utóbb felvetődik a kérdés.Miért nem értek szót vele, miért távolodik el tőlem, és nem fogad szót ? Sok minden közrejátszhat ebben,a gyerek barátai, a közösség amiben napjait tölti,a média nyomása, egy világkép kialakulása benne, és folytathatnánk. A problémát a gyökereknél kell keresni, és valójában nem a gyerekben, hanem magunkban. A kezdetektől (akár születéstől kezdve)úgy kell viselkednünk szülőként , hogy a gyerek tudjon mihez alkalmazkodni. Ne színészkedjünk, és ne legyünk kétszínűek. Amit mondunk, azt tegyük is, ne játszuk meg a tökéletes és tévedhetetlen apát, vagy anyát, mert senki sem tökéletes! Ez nagyon fontos, hogy alkalmazkodni tudjunk a gyerek gondolkodásához, a világ változásaihoz. A generációk között mai világunkban mindíg új és új szakadékok keletkeznek, mert robbanásszerűen változik minden. Hiába tartjuk magunkat akár modern felfogásúnak, és érezzük úgy hogy értjük a mai világ újszerűségét, de ezt a gyerekek máshogy élik meg mint mi. Adjunk fel elveket, ha ez kell, ami nem jelenti az alapvető értékek feladását. Ez nagyon fontos ! Ha nincsenek alapvető értékeink, ami szerint nevelni akarunk, akkor irányt sem tudunk adni a neveléshez. És ennek aztán tényleg semmi értelme, mert egyik kezünk hiába ad,ha a másik elvesz. Ha át mondunk, akkor mindíg mondjunk is át, és ne válsunk bére hirtelen. És most az alapvető értékekről beszéltem, amit minden korban helyesnek ítélünk. Azonban mégis tudnunk kell változtatni is magunkon, ha úgy látjuk ez segít a jobb viszony kialakításában.
És mi a jobb viszony? Talán a legjobb szó a barátság .Hogy érezze a gyerek hogy nem vaskalapos szülők vagyunk, és bátran segítséget kérhet bármiben. És nem csak segítséget, hanem barátot keres bennünk.